Ötven bázisponttal, 6,5 százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa november 29-i ülésén. – A döntés egyhangú volt – jelentette ki Simor András, az MNB elnöke, aki szerint a forint gyengülése az inflációs célt veszélyezteti. – Spekulációs támadás azokat az országokat éri, amelyeknek nem elég erősek a fundamentumai. Vitalij Klicskót soha nem vágják arcon az utcasarkon, csak a szemüveges, tornából felmentett diákot, akiről úgy gondolják, hogy nem tud visszaütni – mondta Simor. A jegybank vezetője nem lát bizonyítékokat arra, hogy ilyen akció indult volna az ország fizetőeszköze ellen. Azt azonban elismerte: a magyar gazdaság fundamentumai jobbak annál, amit a forint árfolyama mutat. – Lehet, nem értünk egyet a piac értékítéletével, de figyelmen kívül nem hagyhatjuk – mondta.
A monetáris tanács további kamatemeléseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az inflációs helyzet és a kockázati megítélés tartósan romlana. Szakmai vélemények szerint a ráta növelését a jegybank a pénzpiacok stabilizálása érdekében hajtotta végre.
Ez a lépés azonban óriási pofon a reálgazdaságnak, megdrágítja a hitelhez jutást, illetve a forintban tartozókat is negatívan érinti, továbbá növeli az ország finanszírozásának költségeit is.
 

Közös emlékmű a magyarirtás áldozatainak

Szerbek és a magyarok közösen rakják le az alapkövét egy olyan emlékműnek, amely a II. világháború végén ártatlanul meggyilkolt több tízezer magyarnak állítana emléket – javasolta múlt pénteken Kövér László a Délvidéki magyar golgota 1944–45 elnevezésű rendezvénysorozat parlamenti ülésén. A házelnök szerint a magyarok elleni genocídium bűne akkor teljesedik be, ha beletörődünk. Kövér László kiemelte, a kollektív bűnösként, etnikai alapon legyilkoltak csontjai máig dögtemetőkben, szeméttelepeken porladnak, ezért addig nem lesz teljes szerb–magyar jövő, ameddig nem lehet méltóképpen megemlékezni az áldozatokról.
Branimir Mitrovics, a vajdasági parlament alelnöke arról beszélt: összesen 110 ezer vajdasági civil halt meg a II. világháborúban: magyar, német, szerb, zsidó, román, szlovák és bunyevác. Ezután Bajcsy-Zsilinszky Endrét idézve azt mondta: minden nemzetben vannak aljasok, gyilkosok, de egy egész nemzet nem lehet tisztességtelen.
Teleki Júlia, akinek édesapját gyilkolták meg a kommunista partizánok, arról beszélt, hogy a mai napig meggyalázzák halottaikat, ledöntik az emlékükre állított kereszteket.
Weiss Rudolf a délvidéki németek nevében pedig arról beszélt, hogy Tito partizánjai 64 ezer német civilt gyilkoltak le. Hozzátette, az áldozatok között 5869 gyermek volt.

Pilhál Tamás MN

 

Megtámadták Magyarországot

Bóvlivá minősítette hazánkat a Moody’s
 

A Moody’s irodaháza. A hitelminősítő cég úgy döntött, hogy a magyar adósságot befektetésre nem ajánlja FOTÓ: AFP/STAN HONDA

A Moody’s lépésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar kormány nem tudja másképp értelmezni, mint a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a hitelminősítő döntésére reagálva.
A Moody’s ugyanis a magyar adósságot a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriába sorolta át.
A döntést azzal indokolták, hogy a magyar költségvetési terveket és az adósságcsökkentési elképzelést bizonytalanságok övezik.
Velük ellentétben több szakember is úgy vélte, a magyar gazdaság fundamentumai sokkal jobbak annál, mint ahogy a hitelminősítő döntése vagy a forint értéke mutatja.
Mások viszont azt emelték ki, mostantól megnőtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalások tétje.
A hírre a forint 318-ig gyengült az euróhoz képest, és megközelítette a 258-as szintet a svájci frankhoz képest, majd a nap folyamán valamennyit korrigált veszteségéből.
Szakmai vélemények szerint a Moody’s döntésének csak átmeneti hatása lesz, ugyanis a piacok már rég beárazták a hitelminősítők kifogásait.
Orbán Viktor miniszterelnök vezető közgazdászokkal találkozott, ahol téma volt a leminősítés is. Matolcsy György a megbeszélés után leszögezte, a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolták a Moody’s lépését.
Szerinte a hitelminősítő döntése egy, az állampapírpiacot és a forintárfolyamot érintő spekulációs támadás része.
A miniszter közölte, a német gazdaság mérsékeltebb növekedése miatt módosították a magyar GDP jövő évi bővülésére vonatkozó prognózisukat: 1,5 százalék helyett 0,5-1 százalékos növekedéssel számolnak.
Beszélt arról is, hogy a kabinet szándéka új növekedési tervet készíteni, hogy a gazdaság nyitni tudjon új piacok felé, ösztönözzék a beruházásokat, és hogy újabb banki pénzforrások nyíljanak a gazdaságnak.
E célokért átfogó együttműködést szeretnének az EU, az IMF és a bankszövetség részvételével.
Az ellenzék szerint a kormány gazdaságpolitikája megbukott.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke közölte, a miniszterelnöknek és kormányának is távoznia kell.
Az LMP megelégedne Matolcsy György leváltásával, aki azonban nem kíván távozni posztjáról.
Pintér Sándor belügyminiszter megerősítette, nemzetbiztonsági műveletek indultak annak kiderítésére, kik állnak az országgal szembeni gazdasági támadás mögött.

 

Élet az IMF-en kívül

A magyar kormány tavaly ősszel úgy döntött, hogy nem kér a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségéből azért, mert nem kívánja meghosszabbítani azon feltételeket – értsd: a lakosságot sújtó megszorításokat -, amelyek alapján a Bajnai-kormány 20 milliárd euró hitelt vett fel a washingtoni intézménytől és az Európai Uniótól.
A nemzetközi gazdasági helyzet rosszabbodása és a jóindulatúnak nem mondható hitelminősítők fenyegetése most arra késztette a magyar kormányt, hogy a valutaalaphoz forduljon egy biztonsági háló kifeszítését kérve.
A nagy kérdés most az, hogy e „biztosításért” („elővigyázatosság hitelvonal”) érdemes-e tárgyalni az IMF-fel, ugyanis az olyan feltételeket szabhat, amelyeket a kormány elutasíthat. Elutasítás esetén viszont a „piacok” és a hitelminősítők ismét támadásba lendülhetnek, így a forint tovább veszíthet értékéből és emelkedhet az államkötvények kamata, míg a kormány olyan ellenfelei, mint a Magyar Nemzeti Bank ismét – finoman fogalmazva – nem a megoldás irányába ható politikát folytathat.
Tény az, hogy a politikailag magukat függetlennek mondó közgazdászok sincsenek azonos véleményen arról, hogy mi a helyes út. A bölcsesség köve senkinek sincs a zsebében. A miénkben a legkevésbé. Ezért pusztán két olyan példára hívjuk fel a figyelmet, amelyek azt mutatják: a közelmúltban két ország is sikerrel döntött arról, hogy a Nemzetközi Valutaalapon kívül is van élet. Bármily hihetetlenül is hangzik, de mindkét ország –Argentína és Malajzia – rosszabb, jóval rosszabb helyzetben volt hazánknál akkor, amikor úgy döntött, szakít az IMF-fel, illetőleg pontosan olyan pénzügyi- és gazdasági politikát folytat, amely az éppen az ellenkezője az alap receptjének.
Itt nincs hely arra, hogy részleteiben leírjuk, milyen „nem ortodox” módszerrel szakított totálisan az argentin kormány az IMF-fel, mondta fel külső adósságát; miként zuhant az argentin peso értéke a közmondásos béka feneke alá és hogy ennek hatására miként menekült a tőke e dél-amerikai országból.
Ma Argentína gazdasága – a „populista”, peronista Kristina Fernández de Kirchner elnöklete alatt, aki férje, az elhunyt Nestor Kirchner elnök politikáját folytatja – 8,5 %-os ütemben fejlődik.
Malajziában Dr. Mahathír Mohamad elnök az 1997-es ázsiai válság orvoslását azzal kezdte, hogy két lábbal rúgta ki addigi helyettesét és pénzügyminiszterét, azt az Anvar Ibrahimot, akit azzal vádoltak, hogy az IMF kéretlen helytartójaként dolgozott ki egy „válságból kivezető programot”. Mahathir e programnak pontosan az ellenkezőjével az országot másfél év alatt máig tartó virágzó pályára állította. Idén Malajzia gazdasága 4,5 %-kal bővül.
Azaz van élet az IMF-en kívül.

Lovas István Képeslap