A kormány kész küzdeni, ha kell, de megegyezni is az ország érdekében – mondta Orbán Viktor február 7-i országértékelő beszédében. A budapesti Millenárison tartott rendezvényen a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormányzati munka első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll. A mi célunk az, hogy Magyarországon ne a gazdasági vagy politikai elit szabja meg az ország életét, hanem egy olyan középosztály legyen a társadalom vezető csoportja, amely képes érdekegyesítésre a visszakapaszkodni akarókkal és a nyugdíjasokkal – hangsúlyozta a kormányfő a tizennegyedik alkalommal megrendezett eseményen. Orbán szerint itt az ideje, hogy „végre ne a dolgok után kullogjunk”, mivel a sikeres jövő nem ajándék, hanem csakis megérdemelt győzelem lehet. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerint Orbán Viktor kiállt Magyarország nemzeti érdekei, az arányos adózás, a családok támogatása, a tisztességes munka megbecsülése és az elszámoltatás fontossága mellett. A megkérdezett politológusok közölték: a miniszterelnök középre pozicionálta magát és egyértelművé tette, az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre is képes, integráló tényező a Fidesz. Fontos üzenetnek tartják a nemzetközi szereplőkkel való megegyezési szándék hangsúlyozását.
 

A menetelő szocialista politikusok most kezdtek el aggódni a mélyszegénység miatt FOTÓ: KOCSIS ZOLTÁN

Munkát, kenyeret, a megélhetéshez elég bért – szlogenjük szerint ezt követelik azok a borsodi szocialisták és pártjuk szimpatizánsai, mintegy húszan, akik gyalog indultak el a 3-as főúton Miskolcról a február 13-án összeülő Országgyűlés épülete elé. Az úgynevezett éhségmenetet állításuk szerint az ózdi Tóth Imre Miklós találta ki, miután egyik barátja öngyilkosságba menekült a munkanélküliség és a bedőlt devizahitele miatt, s neki sincs munkája. Mint az indulás előtt kiderült, a fő szervező és a finanszírozó Gúr Nándor, a borsodi szocialisták elnöke, aki ezt nem is tagadta. Gúr szerint szó sincs hatásvadászatról, céljuk petíció átadása a parlament elnökének. – Olyan mélyszegénységbe zuhantak az emberek – érvelt a nyolc évig hatalmon lévő szocialista párt politikusa –, amin változtatni kell. Márpedig – tette hozzá – erre csak Orbán Viktor képes.
Sebestyén László, Miskolc fideszes országgyűlési képviselője a menet elindulása után közölte: Gúr Nándornak inkább el kellene gondolkodnia azon, hová tűntek a közpénzek 2002 és 2010 között. Hangsúlyozta: a Fidesz sajnálja, hogy a menetben részt vevő, valóban nehéz sorsú embereket pártpolitikai célokra használja fel a lejáratódott MSZP. – A kormány a vonulók alapköveteléseivel egyetért, az éhezés elfogadhatatlan – írta közleményében a kormányszóvivői iroda. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a menethez csatlakozó települések – Szikszó, Ricse, Beret és Alsógagy – 2011-es közfoglalkoztatási támogatását az idén a kormány vagy szinten tartotta, vagy megemelte. A belügyi tárca adatai szerint Alsógagy esetében 6,97 millióról több mint 22 millióra, Szikszónál 43 millió helyett 102 millióra nőtt a támogatás, míg Beret és Ricse a tavalyihoz hasonló összeget kapott.
 

Mohácsi Kanadába emigrált?

Mohácsi Viktória roma politikus állítólag a kanadai Torontóba vándorolt – közölte a Népszabadság. Az egykori polgárjogi harcos a lap szerint 2011 decemberében emigrált az észak-amerikai városba, állítólag megélhetési gondokkal küzdött.
Mohácsi Viktória rokoni, baráti és ismeretségi köréből egybehangzóan megerősítették, hogy Mohácsi Viktória tavaly decemberben elhagyta Magyarországot, és a kanadai Torontóba ment azzal a szándékkal, hogy politikai menedékjogot kér – írta a Népszabadság. Bár a lapnak névvel senki nem kívánt nyilatkozni, többen elmondták, hogy országosan ismert politikus és jogvédő létére idehaza nem talált megélhetést, komoly anyagi gondokkal küszködött. Nem sikerült azonban megtudni,hogy szándékának megfelelően ténylegesen beadta-e a menedékjogi kérelmet.
Farkas Flórián szerint Magyarország számára káros, ha valaki azt állítja, hogy idehaza nem lehet normális körülmények között élni. – Aki ma élni és dolgozni akar idehaza, annak minden lehetősége megvan erre – nyilatkozta az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. Hozzátette: a megélhetési problémákat és anyagi gondokat nem szabad összekeverni a politikai menedékjog kérdésével. Mint mondta, Magyarország olyan romastratégiát dolgozott ki az elmúlt évben, ami példaértékű lehet más országok számára is. Ezért – tette hozzá – nem igaz, hogy a romák nem tudnak megélni Magyarországon. Mohácsi Viktória korábban az oktatási tárca roma és hátrányos helyzetű gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa volt, majd az SZDSZ színeiben 2004 és 2009 között az Európai Parlament képviselőjeként működött. Állítólag életveszélyes fenyegetéseket kapott, ezért 2009-ben rendőri védelmet kért. Jogvédőként a Mozgalom a Deszegregációért Alapítványt vezette. Mint roma polgárjogi harcos az Egyesült Államokban 2010-ben rangos emberi jogi díjat kapott. Horváth Aladár ugyancsak volt SZDSZ-es roma polgárjogi harcos viszont éppen a közelmúltban tért haza Kanadából, hogy itthon új pártot alapítson, Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért néven. Ő hosszú ideig együttműködött Mohácsi Viktóriával.
Lapunkban többször írtunk arról, hogy Kanada az az ország, amely számos magyarországi roma menekült kérelmét elutasította, mondván, nem akarják a kanadai adófizetők pénzéből tovább finanszírozni azokat, akik csalással akarnak letelepedéshez jutni.
Toni Skarica, a Hamilton városában működött magyarországi cigány embercsempészcsoport elleni per főügyésze – a Spectator című kanadai lap tudósítása szerint – kikelt a magyarországi menekültek ellen. Magyarország a Kanadába érkezők első számú kiindulási országa – jelentette ki, és felhívta a figyelmet a kanadai bevándorlási és jóléti törvények hiányosságaira is.
 

Kimazsolázzák a Malév piacát?

Gyurcsányék titkos záradéka

Máris megkezdődött a becsődölt nemzeti légitársaság piacának felosztása: egyes fapados társaságok vakmerőséggel határos bátorsággal vetik ki hálójukat az egykori Malév-utasokra. Az államnak a Budapest Airport privatizációs szerződésének titkos záradéka alapján lehet fizetési kötelezettsége, emiatt az elszámoltatási kormánybiztos Gyurcsány Ferencet vonná felelősségre.
Államtitokká minősítették a Blikk értesülése szerint a Malévval kapcsolatos nyomozás több részletét, mert több politikus neve is felvetődött, olyanoké is, akiknek mentelmi joguk van. Úgy tudni, az ügyben meghallgatták már az orosz tulajdonost, Borisz Abramovicsot, valamint a cég korábbi vezérigazgatóját, Leonov Pétert is. Szinte minden Budapesten érdekelt légitársaság jelezte a Malév leállása után, hogy nagyobb gépek, új járatok beállításával „segít a magyar légitársaság utasain”, ezért úgy tűnhetett, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma a vártnál könnyebben helyreáll. – A helyzet ennél bonyolultabb – mondta Hardy Mihály, a repülőtér kommunikációs igazgatója. Az eddig sem volt kérdés, hogy a Malév csődje után is lesz járat, amellyel Budapestről Londonba, Párizsba vagy Frankfurtba lehet repülni. Ám az erdélyi nagyvárosokba,Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, illetve Szarajevóba, Podgoricára csak a Malév repült, és a fapadosoktól vagy akár a Lufthansától nem várható, hogy létrehozza ezeket az összeköttetéseket. Pedig Budapest remek reggeli csatlakozást kínált a balkáni városokból Európába igyekvő üzleti utasoknak.
– A fenti Malév-tevékenység évente másfél millió átszálló utast hozott Ferihegyre, ez visszavonhatatlanul elvész – mondta Hardy Mihály. A nyugati irányú járatok esetében sem minden arany, ami annak látszik. A Ryanair fapados légitársaság ugyan máris bejelentette, hogy a cég Budapestre telepít négy új Boeing 737–800-as gépet, két héten belül megnyitja itteni bázisát, és 31 útvonalon fogja szállítani az utasokat a Liszt Ferenc repülőtérről, de a meghirdetett járatokra még nem szerezte meg a szükséges engedélyeket. A cég dömpingáron kínálja jegyeit, s az új járatokra már foglalni lehet az interneten, ugyanakkor Hardy Mihály szerint a Ryanairnek ezekre a járatokra nincs még megállapodása sem a reptérrel, sem a földi kiszolgálással, sem a légiforgalmi irányítással. Az igényt ugyan már jelezte a cég, de a hivatalos tárgyalások még nem kezdődtek el. Ráadásul az, hogy a Ryanair és a reptér megállapodna az új járatokról, korántsem biztos, hiszen 2010-ben az ír cég éppen azért vonult ki Magyarországról, mert nem volt egyezség a költségekről. Emellett a reptér 1. termináljának áteresztőképessége is gátat szabhat a járatok bővítésének. A Népszabadság értesülése szerint a fapadosok az alacsonyabb költségek miatt választják a régi, kisebb repülőteret, miközben a Malév leállása miatt a 2-es terminál kihasználtsága kisebb.
A reptérkezelő szerint ennek ellenére nem reménytelen a kiesett forgalom egy részének a pótlása. Hardy Mihály elmondta, hogy a Wizz Air, a Lufthansa, a British Airways, az Air France, a KLM, a Brussels Airlines és a Norwegian jelezte, hogy nagyobb kapacitású gépeket állítottak be meglévő útvonalaikra, illetve új járatok indítását kezdeményezték. Az Air Berlin is visszatér, a második legnagyobb német légitársaság naponta közlekedő járata Berlinből megérkezett Ferihegyre. A Germanwings is növeli járatai számát a Stuttgart–Budapest útvonalon. A Ryanair korábban bejelentette – és le is tárgyalta – öt új járatát. Ugyanakkor az utasforgalom helyreállításáért a magyar hatóságok is sokat tehetnek. Nemzetközi, kétoldalú megállapodások mondják ki, hogy Törökország, Izrael, Oroszország és Ukrajna, illetve Magyarország között csak egy-egy kijelölt légitársaság üzemeltethet járatokat. Eddig ez a Malév volt, most azonban új légitársaságot kell megjelölni, ráadásul minél előbb.
 

Új társaságot szeretnének
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelentést készít a Malévval kapcsolatban, és az két héten belül a kormány elé kerül – közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlamentben. Hozzátette, a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárca is vizsgálja, szükség van-e a Malév-dolgozók ügyében állami lépésre, s a meglévő szerződéseknek van-e potenciálisan negatív hatásuk a költségvetésre. „Tudjuk, hogy ez hosszú folyamat lesz, s bár a Malév mint nemzeti vállalat csődje […] sok szempontból rossz hír, […] ugyanakkor azt is látni, a piac élénk, így a reptéri forgalom akár bővülhet is, de ezt ma még nem tudjuk” – hangsúlyozta a miniszter.
A Malév leállásával átrendeződik a piac, és ebben a helyzetben kell megtalálni azt a rést, ahol életképesen elindítható egy új légitársaság – ezt már Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára mondta az ATV-nek. Azt, hogy eddig miért nem lehetett létrehozni a már régen tervezett légitársaságot, az államtitkár azzal magyarázta, hogy olyan céget örököltek, amelyben az ötszázalékos orosz Vnyesekonombanknak vétójoga van.
Völner Pál elmondta, a kormány úgy kívánja kivezetni a Malévet a piacról, hogy az a dolgozóknak minél kisebb megrázkódtatást jelentsen: a munkatársak megkapják a januári bérüket. Az, hogy a pénteken létrehozott válságstábot máris megszüntették, igazolja, hogy zökkenőmentesen sikerült kezelni a Malév leállását.

Gyurcsányék titkos záradéka
A kérdésre, hogy a Malév leállása kártérítési kötelezettséget vonhat maga után a repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal kapcsolatban, Völner Pál kifejtette, nem tud ilyen kötelezettségről. Azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint vissza kellene fizetni a privatizációs bevételt, az államtitkár azt mondta: „a szerződésnek sok olvasata van”, ráadásul módosítások és a privatizáció után további értékesítések is voltak.
– Gyurcsány Ferencnek a törvény előtt kell számot adnia arról, miért került titkos záradék a Budapest Airport privatizációs szerződésébe – mondta Budai Gyula vasárnap este a Hír TV Kontraszt című műsorában. Úgy vélte, a magyar államnak akár 450 milliárd forintnyi fizetési kötelezettsége is keletkezhet a Malév leállása miatt kieső utasforgalom miatt, miután a Gyurcsány-kormány az állam nevében erre vállalt garanciát a privatizációs szerződésben. A Malév 2007-es privatizációja és 2010-es visszaállamosítása ügyében egyébként már nyomozást indított az ügyészség.
A Fideszt terheli a felelősség, hogy nem sikerült a Malévet fenntartható pályára állítani – írta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a HVG.hu-n vezetett blogjában. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint 2009–2010-ben azt mérlegelték, szabad-e magára hagyni a Malévot, vagy esélyt kell adni a megmentésére. Ehhez pedig olyan forgatókönyvet dolgoztak ki, amely szerint állami kontroll alatt a Malév fenntartható pályára állítható, és elkerülhető, hogy további folyamatos külső segítségre szoruljon. Ez utóbbit választották, írta Oszkó, de „a Fideszben vagy az akarat, vagy a kellő kompetencia, vagy ezek egyike sem volt meg az előzetes egyezségek és tervek végrehajtására”.

Százmilliárdos kiesés
A Malév teljes leállása a magyar gazdaság fizetési mérlegében azonnali 108 milliárd forintos romlást okoz – közölte a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet. Eközben a légitársaság leállása miatt a repülőtéren ragadt utasok kártérítésére kétmilliárd forintot különített el a kormányzat. Nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal az igényekkel, amelyek a kormány által megjelölt háromnapos idősávon kívül esnek. Berényi János Malév-elnök közlése szerint a cégnél októberig több mint 757 ezer jegyet foglaltak le az utasok. Ez – 50 ezer forintos átlagos árral számolva – 37,8 milliárd forintot ér, elvileg ennyit kellene megtérítenie a cégnek.
Ehhez társul az Európai Parlament és a tanács 261/2004. EK-rendelete szerint utasonként legfeljebb 600 eurós (180 ezer forintos) kártérítés a járattörlésből eredő kellemetlenségekért.
A Malév szóvivője kérdésre a cég honlapját ajánlotta figyelmünkbe, amely szerint internetes rendelés esetén a bankhoz, utazási irodában vásárlás esetén pedig az utazási irodához kell fordulniuk a vásárlóknak. Baranovszky György, a Közép-magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője szerint azonban ez nem állja meg a helyét, valójában minden vásárlónak a Malévtől kell kérnie a jegy árát. A visszatérítéssel kapcsolatban a Malév mindössze annyit tett közzé, hogy arra előreláthatólag a várható felszámolási eljárás során, a hatályos jogszabályok szerint kerülhet sor.
 

Megdőlhetnek a hidegrekordok

A szén-monoxid-mérgezés is komoly veszélyt jelent

Fagyás, kihűlés tüneteivel ötven embert szállítottak kórházba a mentők 24 óra alatt. Több baleset, köztük négy halálos történt a havazás és a hideg idő miatt hazánkban. A kemény télnek már legalább négyszáz halálos áldozata van Európában. Ötvenöt ember vesztette életét kihűlés miatt január 1. óta – közölte február 8-án az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A hatóság az MTI kérdésére hozzátette: az elmúlt négy napban négy halálos, huszonnégy súlyos és hetvenhét könnyű sérüléssel járó baleset történt a havazás és a hideg idő miatt hazánkban. Az elvesztetteknél viszont jóval több életet sikerült megmentenie a társhatóságokkal együttműködő rendőrségnek. Az országos rendőrfőkapitány február 8-i sajtótájékoztatóján elmondta: február 3-a óta 657 rászorulón segítettek. A rossz időnek azonban még nincs vége. Ezt bizonyítja az is, hogy a mentők 24 óra alatt ötven embert szállítottak kórházba kihűlés, fagyás tüneteivel –
derült ki Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének tájékoztatásából. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI érdeklődésére azt a tájékoztatást adta, hogy az országban az idén 33 esetben avatkoztak be a tűzoltók szénmonoxid-mérgezésnél: hat ember életét már nem tudták megmenteni, 44-en szenvedtek mérgezést, 29 embert sértetlenül sikerült kimenteniük. Legutóbb kedd éjjel egy 18 éves lány halt meg Szombathelyen szénmonoxid-mérgezésben. Az extrém hideg miatt egyébként hat megyében narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést adott ki február 8-án az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az idei tél eddigi leghidegebb éjszakái következnek, csütörtökre és péntekre virradóra megdőlhetnek a hidegrekordok, vagyis néhol mínusz 27 Celsius-fok alá is csökkenhet a hőmérséklet. A hideg nem csak az emberi életet veszélyezteti, problémát okoz a közlekedésben is. Február 8-án főként Gödöllő és Vác környékén, illetve Tolna megyében romlottak el buszok a fagy miatt. A kemény télnek már több mint négyszáz halálos áldozata van Európában, a hideg főleg a kontinens keleti felén pusztít. Ukrajnában január vége óta 136 ember halt meg, Lengyelországban 68, közülük hat az utóbbi 24 órában. Az esetek nagy részében hajléktalanokról van szó, akik gyakran ittas állapotban fagynak meg. Csehországban 24-en, Litvániában 23-an, Lettországban, illetve Szerbiában 10-en, Franciaországban hatan, Boszniában öten, Ausztriában, illetve Németországban négyen haltak meg. Van három-három halálos áldozat Szlovákiában, Horvátországban és Görögországban is, kettő Boszniában, valamint egy-egy Észtországban, Moldovában, Montenegróban, Macedóniában és Hollandiában. Romániában 38, Bulgáriában pedig 16 a halottak száma, de a bolgár adatban nincs benne az a nyolc ember, aki a hétfői árvízben vesztette életét. Olaszországban kedden tízen meghaltak, amivel negyvenre nőtt az ottani áldozatok száma. Oroszországban legalább 110-en vesztették életüket a hideg miatt az idei évben, 46-an pedig február kezdete óta – közölte az egészségügyi minisztérium. A statisztika csak a felnőtteket veszi számba, a gyerekeket nem.
 

The protest in Budapest showed that most Hungarians still support the government - why wasn't it reported?

It is midnight on Saturday 21 January and I am browsing the net for news on the huge demonstration I just witnessed.
Around half a million people marched through Budapest from Hosok tere to Parliament on Kossuth ter to take a stance for Hungarian independence.
They solemnly walked holding torches, waving the national flag and carrying banners with pithy political messages such as 'we will not be a colony', 'forever democracy' and 'Hungarian sovereignty'.

Kept hidden: A pro-government protest, which saw around 400,000 people march through Budapest on January 21, was not widely reported

I find a few curt paragraphs by BBC News and Reuters talking about 'tens of thousands of protesters' supporting Prime Minister Orban.
Never mind, I think, there will be fuller coverage tomorrow. But Monday brings further disappointment.
I check UK, US, and European mainstream papers and find nothing but yet another vitriolic denunciation by a prolific member of the current socialist-liberal Hungarian opposition declaring Hungary as 'junk' in all European languages.
How strange. Over the past few weeks no Western paper could be opened without a stern article on Hungary jumping to the eye.
Critics have been lamenting the wayward country's fast descent into totalitarian rule under the government of PM Orban, who won a super majority in 2010 in free and fair elections.
Their worry, echoed throughout Europe and the US, is that Hungarian citizens are cowed into sub-mission by an autocratic government that has been passing laws in clear breach of 'European values.'
They have charged that the new Hungarian Constitution that went into effect on January 1 lacks proper checks and balances. The unelected European Commission launched accelerated infringement proceedings against Hungary over the judiciary, the data protection authorities and the independence of the National Bank of Hungary (MNB).
The latter is an especially sore point for the watch-dogs from the IMF to the EU, which worries about the requirement that 'the Governor and the members of the Monetary Council have to take an oath (of fidelity to the country and its interests) whose text is problematic given that the Governor of the MNB is also a member of the General Council of the ECV.'
Western critics have, at the same time, also come to the support of Hungary's shrill socialist-liberal political opposition, who staged an anti-government demonstration in Budapest on January 2.
International mainstream media reported this event with an abundance of pictures and details. Curiously, similar meticulously detailed coverage was conspicuously missing when the same socialist-liberal coalition then in power, resorted to brutal police force to intimidate peaceful demonstrators on the golden anniversary of the 1956 Revolution in October 2006.
Beaten up civilians dripping with blood, some with missing eyes after rubber bullets were fired by unmarked police units, and scores of demonstrators rounded up and jailed, were not worth of international concern.
Yet, clear-eyed observation would reveal the irony of the opposition and its Western supporters crying persecution and curtailment of freedom today. Anybody familiar with the Hungarian domestic situation knows that most of the media in Hungary is under socialist-liberal control, one of the numerous strange legacies of heavy-handed Western political influence during the transition from communist dictatorship.
In the spectacularly combative European Parliament session on January 18 when representatives of the socialist-green alliance mounted a frenzied attack on Hungary and her prime minister in a style bordering on hysteria, Guy Verhofstadt, leader of the Alliance of Liberals and Democrats for Europe, accused Hungary of 'deficiency' in democracy, the rule of law, freedom of religion, freedom of expression, and equality – quoting from an open letter by three members of the current Hungarian opposition.
The international media has been inundated with anti-government letters and statements by the same opposition. How can a country be called oppressive and its freedom of expression doubted where an opposition member – or anyone – can write the following about his country in a foreign newspaper with impunity: 'A junk country has a junk government and a junk prime minister.'

Support: A protester holds an oil painting of Hungarian Prime Minister Viktor Orban, during the 'Peace March for Hungary' demonstration

How would the British or French public opinion react to anyone writing that about Britain or France, let alone their respective prime minister and president, both of whom would love to have received the electoral legitimacy accorded to Viktor Orbán?
The fact is that many opposition figures in Hungary, aggrieved by their monumental electoral defeat, refuse to accept their loss of power, and concomitant diminishing of political influence and economic privileges.
The role of the opposition is vital in any democracy as long as it works for the country. When the opposition stops playing by the rules of democracy and starts an overt verbal war against the country and its lawful government soliciting the support of their politically motivated foreign allies, that opposition loses its legitimacy.
The huge demonstration in Budapest on 21 January showed the world that the majority of Hungarian voters continue to support the government and its policies.
The apparent decision of the mainstream international media to ignore almost completely this demonstration of hundreds of thousands of people in a country whose government has been in the focus of intense and often hostile reporting for weeks on end goes beyond negligence.
It disregards its duty of fair and objective information, the requirement of best practice journalism. Most importantly, it violates the principle of democracy to give everybody a fair chance to form an opinion based on untainted factual information.
So far, Hungary and her legitimate government have been subjected to a double standard by the establishment Western media as well as elected and unelected officials in Washington and Brussels. Both the Western public and Hungary deserve better.

By Andrea Hossó