Vol. 68. 6. LXVIII. évfolyam 6. szám - 2015. március 28. szombat

 

mh1

 

mh2

 



 

 Következő számunk április 25. dátummal jelenik meg!


husvet

 

 

 

 

 

HÚSVÉT 2015



Húsvéti döntés


kep-2


 

Húsvétkor, nekünk, keresztényeknek, arról az örömről kell évente hírt adnunk a világnak, hogy az isteni gondviselés eredményeként az élet – minden rossz és ellenkező híresztelés ellenére – győzött és győz a halál fölött. Nem a szenvedésé és a kétségbeesésé a végső szó: Isten elküldte egyszülött fiát, hogy „üdvözüljön általa a világ”. A húsvéti feltámadás öröme és ragyogó fénye reményt adhat azoknak is, akik csak úgy betévednek egy-egy családi esemény kapcsán az egyház ünneplésébe, vagy akik ugyan eljárnak rendszeresen a szertartásokra, de szívüket csak hosszú idő után érinti meg az isteni szeretet légköre. Végül is mindegy, ki honnan indul és hogyan jut el a személyes hitig. Ez – mint mondani szoktuk – Isten titka.

Amikor először olvastam a 21 kopt keresztényről, akiket látványos brutalitással végeztek ki hitükért, azt hittem, elnyomtatták az újságot. Aztán, ahogy ez történni szokott, a világhálón rám talált a fiatal férfiak rituális kivégzésének videója, ami önmagában is a megdöbbentés és fenyegetés kéretlen eszköze. Szerencsére a legbrutálisabb részeket elhomályosították, de a vérben ázó tengeri habokat éppen elég volt még csak látni is… Huszonegy keresztény, akiknek semmi más bűnük nem volt, mint hogy olyan országba születtek, ahol a többség nem keresztény. Természetesen fogalmam sincs, hogy személyes életútjaik honnan vezettek a mártírok koszorújához, de egy biztos, egyikük sem akarta, mégis vállalni kényszerült, hogy meghozza ezt a szörnyű áldozatot. Az ortodox egyház rögtön felismerte tettük teljesen kiemelkedő hősiességét: néhány nappal a történtek után már szentként tisztelhették őket nem csak szeretteik, hanem a hívők sokasága.

Amikor arról beszélünk, hogy szükség van példamutatásra, kiállásunkra, amivel Krisztus mellett döntünk, - nem éppen ilyen példákra gondolunk. De sajnos be kell látnunk, hogy olyan világban élünk, ahol bármi megtörténhet, - s még csodálkozásra sincs idő. A keresztények üldözése 2015-re nem egyháztörténelmi adat: a keresztények üldözése tény. Azért, mert a napi médiában elhallgatják ezeket az adatokat, attól még igaz, amit a Vatikán képviselője, Silvano Maria Tomasi egy interjúban megjegyzett, „hogy az Iszlám Állam (IS) és más szélsőséges iszlám terrorista szervezetek szabályos népirtást folytatnak.”

Az esetek felsorolása kifogyhatatlan, a Vatikáni Rádió olasz szerkesztőségének összeállítása szerint a világon jelenleg „a vallási gyűlöletből meggyilkoltak hetven százaléka keresztény. Az utóbbi két évben a megölt keresztények száma négyszeresére emelkedett, 1201-ről 4344-re. Ebben az időszakban 1602 keresztény templomot gyújtottak fel vagy romboltak le. Az ott élő keresztények számára a tíz legveszélyesebb országnak Észak-Korea, Szomália, Szíria, Irak, Afganisztán, Szudán, Irán, Pakisztán, Eritrea és Nigéria számít.” – írják. És még ez sem elég: „A keresztényüldözés feketelistáján az első tíz országból nyolc muzulmán. A listavezető mégis Észak-Korea, ahol a kommunizmus nevében irtják a keresztényeket, és erről a világnak alig van tudomása: 50 ezer keresztényt tartanak lágerekben. (…) a keresztényüldözés formája lehet gazdasági, etnikai vagy vallási jellegű.”

Nem folytatom. A lényeg, amiért mind ezt felidéztem a húsvéti idővel kapcsolatban, több, mint kézenfekvő. Elsőként az áldozatra és a szenvedésre gondolunk, és ez nem véletlen. Jézus szavai jutnak eszünkbe: „miattam üldözést szenvedtek” – mondta tanítványainak az utolsó vacsorán. Nem hallgatta el a jövőt, nem ígért földi mennyországot, és azt sem mondta, hogy eljön majd az a kor, amikor a felvilágosult demokráciákban és azok hatására megszűnik a keresztények bántalmazása...

Itt, Kanadában, megszoktuk, hogy a keresztény és más vallások templomai nyitva állnak hívőik előtt, mindenki szabadon gyakorolhatja vallását. Ami a katolikusokat illeti, a közmédia legfeljebb a pedofil papokról ad hírt, vagy ha nagy ritkán a pápa erre látogat, akkor előszedik a legósdibb méretre gyártott közhelyeiket. Teljesen mindegy, hogy közben az egyházban mi történik és az egyház feje lényegében mit mond, - az előítéletekből szinte lehetetlen a kilépés. Ez is az üldözés egy fajtája. Pedig az egyházban több a munkáját ellátó, a hívekért élő pap, sokakról el lehet mondani, hogy életszentségben élnek. Igen, van szeretet, összetartozás, - és persze sok-sok emberi gyengeség, botlás és bűn is az egyházban. Mert az egyházhoz való tartozás önmagában nem a megváltás biztosítéka. Csak abban segít, hogy a Krisztustól kapott küldetés értelmében megerősítse (például a szentségek által) és bátorítsa az embereket a hit döntésének meghozatalára, ami aztán átformálja az életüket. Mert nehogy azt higgyük, hogy itt nincs mit megváltoztatni! Még azt is lemerem írni, hogy talán sokkal többet, mint a Közel-Keleten otthonukból elüldözött keresztényeknek…

A pokol kapui ugyanis itt, ott is tárva vannak. A különbség ennyi: az nyílt támadás a kereszténység értékei ellen, - ez meg oly annyira burkolt, hogy csak az veszi észre, aki józan ítélőképességére hallgat. Gondolok itt a napi 24 órában pörgetett kommunikációs pórázokra: a mobiltelefonoktól kezdve a táblagépekig, meg a megállíthatatlan információ özönre, mely éppen az ellenkezőjét éri el: annyira irányítottan alulinformáltak egyesek, hogy az már önmagában is szégyen.

A 21 kopt keresztény Krisztus nevével az ajkukon halt mártírhalált. Húsvétkor, amikor a passiót olvassuk a Szentírásból, egy fohász erejéig gondoljunk rájuk is néhány pillanatra, meg mindazokra, akik ma a száműzöttség kenyerét eszik hitük miatt. Megérdemlik. Amikor pedig a feltámadás örömét ünnepeljük, ünnepeljünk azzal a tudattal, hogy összetartozunk, - az Atya asztalához mindenki hivatalos.


Simándi Ágnes

 

 

 



 

Kitüntetések Torontóban március 15-re


kep-3

Diósady Levente átveszi a kitüntetést dr. Trócsányi László igazságügyi minisztertől dr. Szabó Stefánia főkonzul jelenlétében

 

 

kep-4

Mihalik Tamás a kitüntetés atadásakor dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel és dr. Szabó Stefánia főkonzullal

 

 

Nemzeti ünnepünk alkalmából Magyarország köztársasági elnöke két torontói magyarnak adományozott állami kitüntetést.

Mihalik Tamás Magyar Arany Érdemkereszt, Diósady Levente László professzor Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapott, amelyeket dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter adott át.

Tiszta szívből gratulálunk a kitüntetetteknek, ezúton is köszönjük a magyar kultúra és identitás megőrzése érdekében kifejtett odaadó tevékenységüket.

 

 





kep-5

Húsvéthétfői locsolkodás

 

 

 



 

 Hungarian house @ 32 Bermondsey, - Construction Schedule

 

 

 

Üdvözletek

Web kapcsolatok