Vol. 67. 17. LXVII. évfolyam 17. szám - 2014. június 21. szombat


 

 

Tisztelt Olvasóink, kedves Előfizetőink!

 

Ez úton értesítjük Önöket, hogy a Magyar Élet hetilap 2014. június 7-től kéthetente jelenik meg. Döntésünket indokolja, hogy folyamatosan és drasztikusan emelkedik a postaköltség, valamint a nyomtatási díj. A továbbiakban egyelőre nem akarjuk az előfizetések és a hirdetések árát emelni az Önök érdekében, hiszen számunkra nagyon fontos, hogy továbbra is olvassák a kanadai Magyar Életet, s hirdetőink támogassák lapunkat. Sajnálatos módon csak ezzel a megoldással vagyunk képesek az előfizetések és a lap árát érintetlenül hagyni.

 

Somorjai Ágnes, kiadó-főszerkesztő

 

 


 

 

 

 

Elhunyt Grosics Gyula

 

A legendás Aranycsapat kapusát, álmában érte a halál

 

 

kep-1

 

Nyolcvannyolc éves korában június 13-án, pénteken elhunyt Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusa. A család tájékoztatása szerint „Grosics Gyula, a Nemzet Sportolója 11 óra 20 perckor, álmában megtért Teremtőjéhez”. A kiváló sportember kontrollvizsgálatok után még csütörtökön került kórházba. A Magyar Olimpiai Bizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Labdarúgó-szövetség és a főváros is saját halottjának tekinti Grosics Gyulát.

 

Grosics Gyula Dorogon kezdte pályafutását mindössze tizenöt évesen, majd a MATEOSZ (Teherfuvar), az Aranycsapat törzsgárdáját magába olvasztó Bp. Honvéd és a Tatabánya csapataiban szerepelt. A magyar labdarúgó-válogatott kapuját 1947 és 1962 között 86 alkalommal őrizte, 1954-ben világbajnoki ezüstérmet nyert, 1952-ben Helsinkiben pedig olimpia bajnoki címet szerzett. Válogatott szereplését tekintve ritka volt a kudarc: 59 győztes, 14 döntetlen és csak 13 vesztes mérkőzésen védett, összesen 96 gólt kapott, miközben csapata 258 gólt rúgott. Ez találkozónként 1,12-es átlag, ami azokban a mainál sokkal gólgazdagabb időkben alacsonynak számít. Grosics először 21 évesen állt a válogatott kapujában, 1947-ben Albánia ellen, utoljára 36 éves korában, 1962-ben (Jugoszlávia ellen), a két találkozó közt 15 év és 55 nap telt el. Az 1954-es berni csatavesztés után a harag őt is utolérte, máig tisztázatlan okokból hazaárulással vádolták, s kis híján a börtönben végezte. 1964-ben abbahagyta a labdarúgást, mert nem engedték, hogy a Ferencvároshoz igazoljon. Nemcsak abban volt úttörő, hogy fekete mezt húzott, hanem abban is, ahogyan kapusként irányította a védelmet, szinte az egész csapatot, ahogyan együtt élt a játékkal, olykor a kapuját messze elhagyva. Szinte negyedik hátvédként szerelt és indította a csapattársakat. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) honlapján olvasható megemlékezésből kiderül, hogy a kiváló kapust az újságírók hatszor választották be az aktuális év világválogatottjába. Négyszer jelölték Aranylabdára, s mind a négy alkalommal a legjobb tíz között szerepelt. 1999-ben beválasztották minden idők tíz legjobb kapusa közé, 1952-ben – az olimpiai győzelem évében – az Év Sportolója, 1959-ben pedig az Év Labdarúgója volt. Edzőként dolgozott Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-nél és Kuvaitban is. Másfél évtizedig, nyugdíjba vonulásáig volt a Volán Sport Club elnöke, aki már a hetvenes évek végén megannyiszor figyelmeztetett a sportág morális csődjére. 2008-ban a kelenföldi Budai Sport Általános Iskola, 2011-ben a tatabányai labdarúgó-stadion vette fel a nevét, 2009-ben Gyulán megalakult a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia. Az Aranycsapat Alapítvány társelnökeként támogatta, segítette a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokságot. 2006-ban különleges és ritka elismerésben részesült, átvehette az akkori pápa, XVI. Benedek személyesen neki címzett bulláját. Áldásával a szentatya Grosics szakmailag és emberileg is példaként állítható életútja iránti elismerését kívánta kifejezni. „Az életemet fentről a Jóisten irányította, mert a legnehezebb pillanatokban is mindig talált megoldást, amivel elkerülhettem olyan eseményeket, amelyeknél nekem már nem voltak reményeim. Ez végigkísérte az életemet egészen gyerekkorom óta, azóta, hogy leestem a vonatról Dorogon. Nem a kerekek alá, hanem mellé estem, és ott kezdődött a csoda” – mondta Grosics a róla készült, Keresztlécen című portréfilmben. A legendás sportolót az elmúlt években többször kórházban ápolták, bevallása szerint három szívinfarktus érte, az egyiknél, amikor elesett, eltört a bordája, majd többször kilyukadt a tüdeje.

Családja csütörtökön közölte a távirati irodával, hogy a szokásos kontrollvizsgálatot követően ismét kórházban ápolják. A legendás Aranycsapatból – amely 1953-ban Londonban 6:3-ra verte Angliát – már csak Buzánszky Jenő él, a vele együtt 2011-ben a Nemzet Sportolói közé választott Grosicsot megelőzően Puskás Ferenc 2006-ban távozott az élők sorából.

 



 

 

 

 

 

A műveltség erejével

 

Hoppál Péter missziót indítana a kultúra terjesztéséért

 

 

A napokban vehette át megbízólevelét a pécsi honatya, a Fidesz szóvivője, Hoppál Péter, akinek fontos célja a kulturális ipar és a Magyar Művészeti Akadémia megerősítése. Az új kulturális államtitkár missziót szeretne indítani, hogy minél több emberhez jusson el a művészet, a kultúra.

 

- Volt tanár, iskolaigazgató, mindig is foglalkozott a zenével, öt hangszeren muzsikál, és a doktoriját is a zeneművészetből szerezte. Mennyiben tekinthető ön szakpolitikusnak?

– A kulturális közigazgatás területén csak az elmúlt négy évben dolgoztam, mint a kultúra európai fővárosának, Pécsnek a kulturális bizottsági elnöke. E tekintetben csak kisebb részben tartom magam szakpolitikusnak. Ugyanakkor a művészet a mindennapjaim része, ezért ízig-vérig a kultúrában gyökerező emberként érkezem az államtitkári feladatra.

– Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy anyai nagyapja volt a legnagyobb hatással önre, aki lelkészként szolgált. Mi az, amit tőle kapott, és most is kamatoztathat?

– A magyarság feltétlen szolgálatát, a család fontosságát, a magasműveltség élethosszig tartó igényességét, a hit erejét. Húszesztendős koromig, nagyapám haláláig megtapasztalhattam, hogy ő mindig értékalapú döntést hozott, és mindig szigorúan ragaszkodott az alapvető értékekhez. Meghatározó életindítást kaphattam tőle.

– Mit hasznosított abból, hogy a Fidesz szóvivője volt, ami igen kemény feladat lehetett?

– Rengeteget tanultam ebből. S bizony előfordul, hogy az embernek a saját habitusát is meg kell zaboláznia, szigorúbb üzeneteket kell megfogalmaznia, mint amilyen az alapvető természete. Lehetséges azonban, hogy az újabb kétharmados választói akarat nem nyilvánult volna meg, ha nem mondjuk el ennyire egyértelműen, hogy mit tettünk, mi és mit tettek a politikai ellenfeleink. Tudok szigorú is lenni, hiszen voltam osztályfőnök és iskolaigazgató is, így, ha szükséges, akkor államtitkárként sem leszek rest iskolaigazgatói attitűddel megnyilvánulni.

– Ön szerint a kinevezése Pécsnek is szól? (Folytatás a 6.oldalon)

 

kep-5

A művészet a mindennapjaim része” FOTÓ: MÜLLER ANDREA

 



 

 

 

 

 

Teadélután Torontóban

 

 

kep-2

Balról: Réthy Árpád, Mile Jim, Szőcs Klára, Marosfalvy László atya, Stampa Mária, Somorjai Ágnes, Kutas Cecília, Corneliu Chisu, Rigó Jenő plébános atya, Kmetz András, Jagodits Ferenc, Tóth László és Bessenyei István

 

2014. június 8-án, vasárnap hagyományosan megrendezett teadélutánjára invitálta az Egyesült Magyar Alap a torontói magyar közösség „Aranykorú” tagjait. Az eseményen évről évre növekszik a résztvevők száma, így ezen a vasárnapon már több, mint 170 vendéggel számolhattak a szervezők. Mindez azonban nem meglepő, hiszen a kiváló műsoros délután mellé, finom ételekkel, süteménnyel, gyümölccsel, kávéval és teával kedveskednek a vendégeknek minden alkalommal.

 

kep-3

  

A bejáratnál Somorjai Ágnes, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnöke, és egyben az Egyesült Magyar Alap főtitkára köszöntötte először a vendégeket. Minden hölgyet egy szál fehér szegfűvel fogadtak, mindenki kapott egy tombolajegyet a későbbi sorsolásra, valamint egy példányt a Magyar Élet című hetilapból.

 

 

kep-4

 

 

A magyar és a kanadai Himnuszok eléneklését követően megkezdődött a műsor és megnyitóbeszédében köszöntött mindenkit Jagodits Ferenc, az Egyesült Magyar Alap elnöke. Az elnökúr beszámolt az Egyesült Magyar Alap munkájáról és az elmúlt év eseményeiről, valamint az Alap által támogatott kezdeményezésekről.

 

 

kep-19

 

A teadélutánra ellátogatott Dr. Szabó Stefánia főkonzul-asszony is, aki beszédében felhívta a figyelmet egy a héten aktuális eseményre, az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés 94. évfordulójára. Idézett szövegeiben hangsúlyozta, mennyire fontos a magyar összefogás és a történelmi múlt szem előtt tartása. Köszöntötte az egybegyűlteket Corneliu Chisu, a kanadai kormány képviselője, aki egy elismerést adott át a kanadai országgyűlés nevében Jagodits Ferenc elnökúrnak. Végül Somorjai Ágnes is köszönetet mondott minden önkéntes segítőnek, aki részt vett a teadélután megszervezésében, előkészületeiben és levezetésében.

 

kep-20

 

A műsorban gyönyörűen szavalt és énekelt a 11 éves Király Karina, akinek édesapja Király Sándor konferanszként humoros átkötéseivel állandóan nevetésre bírta a közönséget. 

kep-21

 

Mókás pillanatokban nem volt hiány Zydron Margit előadása alatt sem, aki székely sírfeliratokkal, viccekkel és magyar iskolások történelemdolgozataival szórakoztatta a közönséget. 

Körősi Csoma Sándor ösztöndíjasként,mivel eddig Wellandon tevékenykedtem, először nyílt alkalmam bemutatkozni a torontói magyar közösség tagjai előtt és megosztottam néhány gondolatot Albert Schweitzertől, a fiatalság mércéjéről. Közösen énekelhetett mindenki a Barsi Ernő Népdalkörrel, akik csángó dalokkal készültek, majd később gyönyörködhettünk a torontói Kodály Néptáncegyüttes műsorában. A dalolásra Farkas András is alapot biztosított, aki magyar nótáival ismét éneklésre bírta a vendégeket. 

Az asztali áldást követően, melyet P. Rigó Jenő plébános úrral közösen énekeltek a hívek, eljött a finom ételek és sütemények elfogyasztásának és a nagy beszélgetéseknek az ideje.

 

 

kep-22

 

A szervezők elmondása alapján számos új arccal bővült a vendégkör, így a délután teret engedett az ismerkedésre, a magyar közösségbe újonnan bekapcsolódóaknak is. Összességében az aznapi esős időjárás ellenére, nagyon kellemesen telt a teadélután, számos megható és még annál is több vidám pillanattal. Köszönet a szervezőknek és minden önkéntesnek, aki segített aznap!

 

Baranyai Dóra

 

Fényképek Baranyai Dóra és Szőcs Klára

 

 

 



 

 

 

 

 

Ministránsokat jutalmaztak Torontóban

 

kep-16

 

2014. június 8-án, Pünkösd vasárnapján az egyház születésnapját ünnepelték a torontói Szent Erzsébet templomban is. A szentmise azonban nem csupán e jelentős ünnep miatt számított rendkívülinek. Ezen a napon ugyanis megjutalmazták a ministránsokat, kiemelkedő, az egész évben lelkesen folytatott munkájukért.

Torontóban 1961. óta tartozhatnak a ministránsok közé a fiatalok, ám a Ministráns Klub elindításának hivatalos éve 1973 volt. Ekkor közel 84 taggal indult el a klub, amibe akkoriban még csak fiúk iratkozhattak be. A kilencvenes évektől már lányok is csatlakozhattak. A vasárnapi miséken és ünnepnapokon a ministránsok Isten oltára körül teljesítenek szolgálatot és segítik a miséző atyát.

A Ministráns Klub jelenlegi vezetője, Bessenyei István már 21 éve foglalkozik ministránsok felkészítésével és kitartó munkája révén a ministráns fiatalok száma egyre gyarapodik. Június 8-án, István szervezőmunkájának köszönhetően szinte minden ministráns megjelent a misén segédkezni, így a csaknem 20 fiatal, alig fért be az öltözőbe a mise előtti percekben. Amellett, hogy a ministránsok közé tartozó fiatalok elsajátítják a keresztény értékeket, nagyon fontos megemlíteni, hogy mindez magyar identitásukat is segít megőrizni Kanadában. A misén több ministráns is felolvas magyarul, ami sokuknak nem az első nyelve, így még több kihívással járhat. De kitartásuknak és szüleik, valamint a magyar tanáraik munkájának köszönhetően megtartják a magyar gyökereiket, a nyelvet, a kultúrát és a hagyományokat, amihez nem kétséges, hogy a Ministráns Klubba való tartozásuk is hozzátesz.

 

kep-17

 

Pünkösdvasárnap Rigó Jenő plébános atya adta át a kupákat az idei jutalmazzotaknak Hodor Anitának, Hodor Valternak és Csiszér Leventének, ezen kívül egyházmegyei kitüntetést kapott Borbély Erika, Elekes Dénes és Csiszér Zsolt. A misét követően csoportképeket készítettek a Ministráns Klub tagjairól, vezetőjükkel és Jenő atyával, majd az egész társaság együtt ebédelt egy könnyed délután keretében. A vezetőség, a szülők önkéntes segítségével, pizzával, süteménnyel és gyümölccsel kedveskedett a fiataloknak és volt lehetőség egy kis közös játékra, az atyával együtt csocsóztak. Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak és reméljük, hogy a Ministráns Klub a következő években is ilyen szép számban megmozgatja majd a magyar családok gyermekeit.

Baranyai Dóra - szerző képei

 


 

 

 

 

Web kapcsolatok